Gyermekek bemutatása Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén
Nem a megszokott hívő seregtől volt nyüzsgő a kertvárosi templom szombaton este. Az elmúlt évben megkeresztelteket hívtuk össze egy közös hálaadásra. Bizonyára sok öröme telik a szülőnek gyermekében, akit nap, mint nap lát, akinek figyeli lépteit, lesi mozdulatát, fürkészi első szavait. És, mivel nap, mint nap látja, van, hogy természetes, nem feltűnő neki, hogy mekkorát nőtt a kis csemete már az elmúlt
időszakban.
Ezért tudtuk mi örvendezve nézni a kis fecsegő-tipegő apróságokat, akiket szüleik elhoztak, hogy hálát adjanak értük az Istennek.
Jó volt az ő hálájukban osztozni, örömükben részt venni!
A sze
ntmise sejtelmes sötétben kezdődött, majd az áldás után apró lángocskák gyúltak a hívek kezében lévő gyertyákon. A nagy templom lángok táncában játszott, a sok apró kis gyertya lángja ficánkolt, amikor a dicsőség éneklésére egyszer csak fényben úszott a templom és megláttuk azt a sok kis gyermeket, akik visszatértek a templomba, hogy szüleikkel együtt hálát adjanak az életért. 
Az evangélium után a szülők boldogan hozták gyermekeiket az Úr oltárához, hogy őket a kereszt jelével megjelöljük és hálát adjunk értük az Istennek.
Nehéz volt még fényképet is készíteni a sok izgő-mozgó kisemberről, de a lényeg, hogy Istennek így is kedve telik bennük...
Isten áldása kísérje a kis keresztényeket és családjukat!
