Imatábor beszámoló
Véget ért az imatábor. 
Az alábbiakban beszámolót adunk közre.
Múlt vasárnap délután püspöki szentmisével vette kezdetét egy újabb csodálatos hét, amelyet hosszú hónapokkal ezelőtt kezdett előkészíteni a táborszervezők lelkes csapata.
160 résztvevő, akiknek zöme, kb. 130fő, természetesen a táborozni vágyó fiatal, kb. 30 fő azok száma, akik egyetemisták/főiskolások, vagy régi táborozókként vállalkoztak arra, hogy kiscsoportokat vezessék, a programokat koordinálják, azok megvalósításában oroszlánrészt vállaljanak. És a fennmaradó létszám még azok, akik konyhai szolgálatukkal tették még varázslatosabbá ottlétünket. Várhelyi Tamás atyával ketten biztosítottuk a folyamatos lelkipásztori jelenlétet, és álltunk rendelkezésére a táborlakóknak.
A program nagyjából minden nap hasonló szisztéma szerint épül fel: 7 órakor a csoportvezetőknek közös ima a ránk bízottakért. Remek dolog, hogy Isten dicséretével kezdjük azt a szolgálatot, amire nap, mint nap hív bennünket Isten! 7.30-kor ébresztő. Ezt van, aki viccesen, játékosan teszi, van, akik énekelve, zenélve ébresztenek. Elengedhetetlen, hogy a lustálkodó álomszuszékoknál „drasztikusabb” eszközökhöz is folyamodjanak. Szinte látni, hogy vannak, akik szándékosan provokálják a csoportvezetőiket, hogy őket valami „meglepetéssel” megspékelve ébresszék.
A kiscsoportok az általuk kialakított imahelyen gyűlnek össze közös imára, majd reggeli következett, amelyet mindig egy-egy szolgáló csoport készít elő. A terítés, ételek kihelyezése, folymaatos szolgálatkészség a mostani vasárnap evangéliumának „Mártai lelkületét” formálja ki bennünk.
Kilenc órára már igyekeztünk átmenni a zalalövői Szent László templomba. Istennek hála a nemrégiben elkészült belső festés, a szinte új járólap, és a még alig használt padok otthonossága fogadott minket. Csakúgy zengett a templom a lelkes énektől!
Négy papnövendék vett részt a táborban, akik a napokra kijelölt evangéliumi részlethez fűztek pár gondolatot. Bodorkós Áron, Járfás Ádám, Pongrácz Benedek és Vígh Balázs kispapok jelenléte a táborban még színesebbé tette életünket.
Ezután kiscsoportokban beszélhettük meg az evangéliumokat, hogy egy-egy mondat, gondolat mit üzen nekik, miként érinti őket, mire indítja. Olyan részletekre figyelnek fel a gyerekek, amelyek felett sokszor elsiklunk, mert már ezerszer hallottuk, vagy mert számunkra „olyan egyértelmű”.
A 11 órakor kezdődő szentmisék igazi katartikus élményt nyújtottak egész héten. A zenei szolgálatban egy igényes csapat volt segítségünkre. Olyan táborozók, akik valamilyen hangszeren tudnak játszani, vállalkozhattak arra, hogy a szentmisén vezessék az énekeket. Pengett a gitár, szólt a furulya, megszólalt a dob, miközben gyermekek hangja repítette imádságunkat Istenhez.
Minden szentmisében volt lehetőség arra, hogy a gyermekek gondolatai is gazdagítsanak bennünket. Így a szentmisék sokszínűek, változatosak és a gyermekek számára is könnyen érthetőek voltak.
Az ebédet a helyi iskola menzáján fogyaszthattuk el. A konyhások megjegyezték, hogy számukra igazi öröm és elismerés volt, hogy a gyerekek mindig megették az általuk készített ételt. Ebben is sikerült az idei táborozóknak szép példát mutatniuk.
A délutánok érdekes és változatos programokkal vártak bennünket. Volt benne akadályverseny, ahol Makkabeusok könyvének egy-egy gondolata adta az alapot a játékos feladatokhoz. Így a játék közben is Isten Szavának gondolatvilága formált bennünket. A sportnap keretei között a felhőtlen öröm és játékos együttlét kínált alkalmat, hogy a különböző korosztályú gyerekek segítsék egymást, hogy miközben versenyzés lázában voltak, egymást nem legyőzni akarták, hanem ösztönözni hogy lélekben is „többet, jobban, magasabbra” jussunk. A Borostyán-tó csillogó víztükörrel várt bennünket. Percek alatt hatalmas életet vittünk a gyönyörű és nyugodt környezetbe. A bátorságpróbán megintcsak az volt a szervező fiatalok célja, hogy valami meghökkentő, de vicces játékkal segítsék a fiatalokat arra, hogy vállalják a küzdelmeket a hitük megélésében is! Két olyan alkalom is volt, amikor az Istennel való kapcsolat különös formáját vállaltuk: a „keressük meg Jézust” foglalkozáson különböző helyekre eljutva, segítve másoknak akartuk meglátni a „velünk élő Jézust”. Volt, akinél fát hordtak be a kamrába, másnál könyvtárat rendeztek, vagy takarításban segédkeztek. A kezek imájánál a kézművesség is azt szolgálta, hogy ráneveljük a fiatalokat, hogy majd felnőttként a különböző munkahelyeken is lehet vallásos lelkülettel alkotni, dolgozni.
A szentségimádást mindenki nagyon várta és nagyon sok ajándékot tartogatott nekünk. Fantasztikus hősiesség, hogy este 8 órától másnap reggel fél 8ig folyamatosan váltották egymást a csoportok, hogy a szentségi Jézussal ily módon is találkozhassanak.
A táborzáró szentmisére már megérkeztek a gyerekek szülei is, így megtelt az a hatalmas templom és még többeket tudott gazdagítani. Ajándékként a szülőknek és egymásnak egy táborzáró tánccal kedveskedtünk, amely szintén nagy sikert aratott és jó emlékként pecsételte meg idei táborunkat.
Tudósítás a táborról:
ZTV: https://zegtv.hu/hirado-11878/ (9’17-től)
