Szent István ünnepe

image-0002Egy nemzet ünnepét ültük meg közösségi szinten. Ettől az ünnep nem kisebb lett, hanem még inkább növekedett. Az ünnep keretében áldottuk meg a kenyereket és új zászlókat.

Már napokkal előtte le volt „zsírozva”, hogy lesz ünnepi kenyér. a díszítő kalászok szépen bekészítve, szalagok elővéve, templom kitakarítva, felvirágozva. Minden adva volt egy szép alkalomhoz. Az ünnepnap reggelén felvettük a szép ruhát és lelkünket is az ünnepre hangoltuk.

Szép számban gyűltünk össze Bazitán, ahol már várt esemény volt hogy ott is legyen helyben kenyérmegáldás. Az oltár nemzeti színű virágot és kalászos virágdíszt kapott, a kis előkészítő asztalon pedig búzaszálak között büszkén dagadt a kenyér. Szentmise végén mindenki részesedhetett belőle, sőt még az otthonmaradtaknak is jutott. Nagy öröm volt, hogy most nem kellett azonnal elsietni, hanem volt egy kis idő beszélgetésre, ünnepi együttlétre.

Plébániatemplomunk szinte megtelt, annak ellenére, hogy a nyár végi „hosszú hétvége” sokakat máshová hívogatott. Az előkészítő asztalon több kenyér is sorakozott, amely sejtette, hogy vártuk a sok hívőt. De adományból kaptunk két zászlót is, amelyeket templomunk bejáratánál fogunk elhelyezni, de ezen alkalommal az oltár mellett szimbolizálták a szentistváni örökséget: hazánkhoz tartozásunkat és a Szentszék iránti hűségünket.

Délután pedig a Gondviselés Háza Szociális Otthon idős lakóival ültük meg Szent István ünnepét. Jó volt megtapasztalni, hogy ők is mennyire sajátjuknak tekintik ezt az ünnepet. Szerényen, de annál bensőségesebben ünnepelhettünk az ott lakókkal.