Középiskolás hittan

„Amit tanultatok és elfogadtatok, amit hallottatok és példámon láttatok, azt váltsátok tettekre, s veletek lesz a béke Istene.”(Fil. 4,9)
Szerda délután –épp kicsengettek tesiről.
- Jössz velünk a városba? –kérdezik barátnőim.
- Nem, bocsi, hittanra megyek.
- Hittanra?! Minek? Hiszen már bérmálkoztál, nem?
- De, épp azért.

2015 szeptemberétől Robi atya a kis létszám ellenére is lelkesen vár minket hittanórára szerda délutánonként a plébánia közösségi termében.

A gimnáziumban nagyon sok ismeretet elsajátítunk a világi tudomány különböző területeiről, melyeket a későbbiekben pályaválasztásunktól, és érdeklődésünktől függően fogunk hasznosítani.

A hitem az életemnek fontos része, ezért fontos számomra, hogy az Egyház tanítását egyre jobban megismerjem. Hiszen amit a hittanórán tanulok, annak már most hasznát veszem, a szentmiséken is, de sokkal inkább a mindennapi életben.

Az első félévben liturgikával foglalkoztunk, megértettük a Szentmise és más szertartások apróbbnak tűnő részleteinek jelentőségét, azok lényegét. Így tudatosabban, figyelmesebben, mélyebb lelkülettel tudok részt venni a szentmisén.

„Szent vagy, szent vagy, szent vagy” –zengik a kerubok Ezekiel próféta látomásában Isten trónja előtt, és így köszöntötte Jeruzsálemben az ünneplő tömeg Jézust bevonulásakor. Amióta ezt tanultam, sokkal kevesebbszer fordul elő, hogy elkalandoznak gondolataim, mikor ezt énekeljük, mert tudom, hogy az angyalok éneke most is szól.

Hári Anna